2015. február 4., szerda

II/18. Visszatérés

Sziasztok!
Elég szoros volt a szavazás, mégis icipicivel többen azt szerettétek volna, hogy gyakrabban legyenek részek, ezért így is lesz :*
Kihívás lesz a suli mellett, de megpróbálom a heti három részt, amik meghatározatlan időben lesznek, ezért kukkantsatok fel néha-néha.
 Úgy érzem eleget vártatok erre a részre is, szóval kezdjük!
Ja és April visszatért, ismét az ő szemszögéből olvashattok!

Az előző rész tartalmából:
"- Egy gombnyomásomba kerül, és elindul a sziget felé a megsemmisítő yacht.
- Mit akarnak tőlünk?
- Maybel gyilkosát, Aprilt és Nicket egy helyen. Ha ők hárman, átadják magukat nekünk, a sziget és a rajta levők megmenekülnek. Addig úgy se menekülhettek."

Tudom, hogy keresnek a többiek, de jelenleg nem térhetek csak úgy vissza. Legalábbis egy terv nélkül semmiképp se.

Jártam a sziget "repterén", legalábbis azon a helyen, ahol a gépek felszállnak. A radarok egy idegen hajót észlelnek a közelben, és egy idegen gépet a szigeten. Fogadni mernék, hogy A Cég az. Nem lehet véletlen Maybel halála és a behatolók ilyen egyidejű felbukkanása.

Viszont hülye voltam Maybellel. Nem szabadott volna otthagyni a pisztolyt, hogy majd Chris megtalálja - már ha ő találta meg, és nem tették el bizonyítéknak - mert így most ÉN vagyok fegyvertelen. Ami nem előnyös. Nagyon-nagyon nem az.

Hangokat hallok. Ketten bejöttek a minihangárba. Az egyik Feli, a másikat nem látom. Veszekednek látszólag. Lebukok, és csak hallgatom őket.
- Nem mehetünk el. Lelőnek.
- Nem maradok itt! Kizárt! Ezek elmebetegek.
- Babám, nem mész el. - Ares hangja az, tehát Chris az. 
- Ne babázzál nekem. Nem kell elhinnem, hogy elvileg Chris vagy. Mondhatnak bármit, látok amit látok, és te kurvára nem vagy ő - Felicity tipikus kiosztós-kiakadása.
- Most vészhelyzet van, A Cég le akarja bombázni a szigetünket, muszáj, kötelező hinned nekem.
- Szóval azt mondod, hogy testet cseréltél ezzel a csávóval? És April meg él? Sőt mi több, lelőtte magát? Aha, persze...

Megvárom, hogy a veszekedésük kicsit eldurvuljon, aztán kisprintelek. Nem hiszem, hogy észre vettek volna, szóval nyugodtan lehetek. Már amennyire A Cégtől nyugodtan lehet lenni.

A nagy ház felé indulok, Greget kell megtalálnom. Valahogy meggyőzőm az igazságról, aztán kitalálunk valami tervet.

Még mielőtt a "főútra" érnék, megállok, hogy füleljek kicsit. Elég széles út, és nincs kedvem egy gyors nyílt terepi harcra. Azt meghagynám a fegyvereseknek. 

Hirtelen valami hozzáér a nyakamhoz. Hideg és kemény. Egy pisztoly. Felteszem a kezem, és megadást színlelve megfordulok. Van egy mozdulat, amit még régebben tanultam a King fivérektől; pontosan az ebből a pózból való támadást. Mivel az ellenség nem számít rá, szinte biztos nyereség, sőt még plusz fegyver is.

Hirtelen megpördülök és kicsapom a támadóm kezéből a fegyvert, majd a térdemmel ágyékon rúgom, és egy erős ütést mérek a bal füle fölé. Nem látom az arcát, csak azt, hogy összeesik. Nyúlnék a fegyverért, mikor egy újabbat fog rám.
- Elég a trükkökből. Az előzőt hol tanultad - kérdezi, miközben sem a pisztolyt, sem a szemét nem veszi le rólam. Én sajnos nem tudok megállapítani sok mindent belőle; maszk van rajta.
- A hely tulaja tanította - préselem ki a választ a számon. Feláll, és leveszi a maszkját. 
- Én tanítottam volna? Ki vagy te? 
Hirtelen meg se tudok szólalni. Olyan rég vártam ezt a találkozást, de valahogy nem így terveztem.
- April vagyok - nézek mélyen a szemébe. - És az ál-csajod gyilkosa egyben.
- Tudom, ki vagy - mondja Greg. - A Cég embere.
- Csak voltam. Ahogy te is. De most itt vannak és el akarják pusztítani a szigetet.
- Ezért kéne végre cselekednünk - lép be a szobába Ares. - Chris Felivel van, nekem meg Greget kéne meggyőznöm - magyarázza rögtön a tervüket.
- Megelőztelek - nevetek, majd elkapom a fegyvert, amit felém dob.
- Előtte meg elég sok problémát okoztál, April - néz rám, majd Greg felé fordul. - Jó lesz neked a sajátod is, vagy kell egy másik pisztoly?
- Nem megyek veletek, kizárt. Chris, nem tudom mit csináltak veled, de állj le. April meghalt, ő meg a csajod. És A Cég embere, de nem úgy, mint mi. Tényleg nekik dolgozik, kém. Ami a másik, meg...
Gregből csak ömlik a szó, igazából nem is nekünk, inkább magának magyaráz. Ares kétségbeesetten néz rám. Megvonom a vállam.
- Számítottam rá, hogy ez lesz - sóhajtok, majd egy határozott ütéssel leütöm Greget.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése