- Persze. Nem haltam meg, csak karon lőttek - válaszolja. - De azért aranyos tőled, cica, hogy ennyire aggódsz - teszi hozzá kacéran.
- Inkább menjünk be, nekem még össze kell pakolnom - mondom neki és elindulok befelé. - Egyébként nálad megszokott, hogy megpróbálnak az utcán lelőni? Mert nem úgy tűntél, mint akivel ez most fordul elő először....
- És nálad az megszokott, hogy egymás után három ember jön be az ablakodon és megtámad vagy téged, vagy valaki mást, aki a házban tartózkodik? - kérdez vissza szúrós tekintettel. Erre még nem is gondoltam. Lehet, hogy ki kéne cseréltetni a zárat...
- Nyugodtan foglald el magad valamivel, amíg én bepakolok - mondom Gregnek a házamban, mire lefekszik a kanapéra és bekapcsolja a TV-t. Rendben, úgy látom, ebben nem kell segítenem neki. Bemegyek a szobámba, előveszem a bőröndöm és a titkos rekeszbe beteszem a fegyveremet és egy csomagot, amit Kapholban kell majd kézbesítenem. A legdurvább fajta kábítószer van benne, ami embernek akár halálos is lehet, ha kellő mennyiséget vesz be. Nem tudom, hogy akkor ki és mire használja, de ez nem az én gondom.
A bepakolással egy óra alatt végzek, hiszen még nagyon ki sem pakoltam az új házamban, csak a legfontosabb dolgokat. Kimegyek a nappaliba, ahol Greg még mindig tévét néz.
- Mit nézel? - kérdem tőle, miközben leülök a kanapéra. Odapillantok a képernyőre: két alulöltözött nő van a képernyőn, az egyiknek a kezében korbács. Hirtelen Greg kikapcsolja a TV-t.
- Semmit sem nézek - mondja elvörösödve, mire a szemet forgatom.
- Ugye nem pornót néztél az én tévémen?
- Én? Olyat? Ugyan soha... - válaszol vigyorogva. - De végeztél már? Mert ideje lenne indulni - mutat a faliórára. Fél nyolc.
- Aha, mehetünk - felelem. Szerencsére Greg bal kezét lőtték meg, így tud segíteni levinni a bőröndömet a lépcsőn.
Lenn az utcán bepattanunk a Maseratiba és Greg az ígéretét megszegve, miszerint nem fog vezetni, amíg be nem gyógyul a keze, őrült módon hajt a sportautójával.
- Greg, itt biztos szabad kilencvennel menniiiii? - kérdezem egy éles kanyarban, mire kinevet. Hirtelen lelassít és megáll az út szélén.
- Vedd le! - parancsol rám.
- Mit? - kérdezek vissza összeráncolt szemöldökkel. - Nem fogok levetkőzni!
Erre Greg újból elröhögi magát.
- Nem a ruháidat - mondja még mindig nevetve. - Hanem a kötésemet! - mutat a bal kezére.
- De még legalább egy hétig tilos - emlékeztetem a mentős szavára.
- Nem fogok egy nagy fehér kötéssel menni osztálykirándulásra - ellenkezik. Belátom, hogy csak az időt húzom, mert nem fog elindulni addig, amíg le nem veszem a kötését. Így elkezdem letekerni róla. Legalább harmincszor körbe van tekerve a kezén, így ez is eltart vagy 10 percig. A kötése alatt egy csúnya, véres varrás van.
- Greg, legalább egy sebtapasszal ragasszuk le! - mondom kérlelve. Greg kivesz egyet a kesztyűtartóból és beragasztom neki.
Pont nyolcra érünk a pályaudvarra. Egy nagyobb tömeg várakozik ott: az osztályom. Hirtelen mindenki hátrafordul és a kocsira néz. Greg elegánsan leparkol és felém fordul.
- Show time, cica! Csak legyél természetes - kacsint és megigazítja a sapkámat, majd kiszáll az autóból. Én is kiszállok.
Mindenki rám néz. Annyi 'dögölj meg' nézést még sose kaptam életem során, mint ebben a 10 másodpercben. Ez a kirándulás is jól indul...
- Rendben, szóval mivel a lányok és a fiúk is páratlanul vannak, nem lehet úgy elrendezkedni a kettes, illetve négyes szobákban, hogy valaki át ne kerüljön a másik nemhez - prédikál az ofő olyan hangosan, hogy szerintem még az északi sarkon is hallják. - Szóval egy bátor lány jelentkezését kérem, aki elvállalja, hogy négy éjszakán át a fiúszobában alszik.
Greg rögtön rám néz és perverzen elmosolyodik.
- Nekem lenne ötletem tanárnő - mondja, még mindig a szemembe nézve.
- Majd én - kiállt fel egy miniszoknyás lány és a fiúk felé int. Asszem elhányom magam...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése