Tizenötödik rész: Reggel

Miután kerestem valami jobban takaró öltözéket, lemegyek a konyhába, valami harapnivaló után nézni. Ha jól számolok, már két napja alig ettem valamit, ideje bepótolni.

- Éhes vagy? - kérdezi Greg, mikor belépek a konyhaajtón.

- Az nem kifejezés - válaszolom korgó gyomorral és leülök egy székre.

- Mondanám, hogy összeütök neked valamit, de sajnos nem tudok főzni - mondja Greg mosolyogva és felemeli a telefonját. - Pizza?

- Aha. Egy Hawaii-t szeretnék.

- De az édes - feleli grimaszolva Greg. 

- Ha nem szereted, ne egyed - válaszolom, a fejemet az asztalra hajtva. Ahhoz képest, hogy végigaludtam a vasárnapot, elég fáradt vagyok. 

- Egy Hawaii-t és egy sonkás pizzát kérek, a megszokott címre - mondja Greg a Blackberryjébe. 

- Hogy-hogy nem Iphone48-ad van? - kérdezem tőle, miután befejezte a telefonálást.

- Kell a halálnak IPhone - válaszolja és vakuzik egyet a mobiljával.

- Ha most lefényképeztél, én... - de nem tudom befejezni, mert csöngetnek. Greg feláll és két doboz pizzával tér vissza. - Vágod, hogy 3 perc telt el azóta, hogy megrendelted? - kérdezem tőle.

- VIP vagyok - válaszol vigyorogva és beleharap a pizzájába. Hát persze, mit is gondoltam. Majd egy milliárdos fog fél órát várni, két darab pizzáért...

Az elég korai reggelink után, Greg ismét telefonálásba kezd.

- ... szóval nyolckor indul a vonat? Persze, idén nem fogunk késni. Nem, Aprillel vagyok. Amúgy is ki halál az a Hannah? Ja, hogy ő. Nem, még nem. Akkor ott találkozunk, csá.

- Kivel beszéltél? - kérdezem, miközben felállok az asztaltól.

- Tommal. Csak nem voltam biztos benne, hogy hányra kell odaérni és most nem akarok elkésni, úgy mint tavaly - feleli, és elővesz egy kocsikulcsot. - Most hazaviszlek, hogy te is be tudj pakolni. Három óra elég lesz?

- Ööö, persze - válaszolom, miközben követem az előszobába. Bocsánat, inkább csarnokba. Egy 30 négyzetméteres helyiséget inkább nevezek csarnoknak, mint szobának.

- Itt a cipőd - mutat a cipőgyűjteményében lévő egyetlen női cipőre. - Ez nem lett véres. 

- Miért, mit csináltál Mike-kal, hogy mindenem véres lett miatta?

- Fejbe lőttem, amiért bántott téged - felel egy halvány mosollyal a száján. 

- De ugye a hulla nem rohad most a lakásomban? - kérdezem reménykedve.

- Nem, eltakarítottam Mike-ot is és a másikat is - válaszol, miközben a Nike cipőjét húzza.

- Ki volt a másik? Tudod, a fegyveres. És miért is vadászik Chrisre?

- Egy régi ellenség, akinek Chris folyton bezavart az üzleteléseibe és most megpróbálja valahogy megbosszulni - mondja. Elég idegbeteg lehet ez az ember, ha az üzlet miatt akarja Christ megölni.
Greg kinyit egy szekrényt, ami tele van sapkákkal. 

- Neked miért van ennyi sapkád? - kérdezem tőle, miközben kiveszek egyet. Természetesen egyedi gyártmány.

- Nem-nem, az az enyém - veszi ki a kezemből és felhúzza. Nem szeretem a stílusát, de neki kifejezettem jól áll. - Ez lehet a tied - mondja és a fejemre helyez egyet. Odaállok a tükör elé és lehervad a számról a mosoly.

- Greg, te egy kurvanagy bunkó vagy - mondom és hozzávágom a BITCH feliratú sapkát. 

- Hé, csak vicceltem - nevet. - Ez megfelel? - kérdezi és egy másikat húz rám. Ismét megnézem magam a tükörben. A fejemen egy lila-fekete , SUPREME (legfőbb) feliratú sapka van rajtam. 

- Ez már inkább elfogadható - felelem magamban mosolyogva és elindulunk a garázsba. Greg most egy szürke Maseratit választ.

Tíz perc alatt a lakásomnál vagyunk. Greg leparkol és kiszállunk a kocsiból. Ekkor hirtelen lövések szelik át a levegőt.
- Vigyázz - kiáltom Gregnek, megragadom a csuklóját és a földre rántom. Mögöttünk az üvegablak óriási csörömpöléssel törik ki. Aztán hatalmas csend.
- Greg - mondom remegő hangon, miközben felülök a járdán. - Te vérzel!